4 tipp, hogyan tanítsuk tiszteletre a gyereket

1. Ne gúnyoljuk ki a gyereket

A gyermek, akkor fog tisztelettel fordulni mások irányába, ha mi is tiszteljük őt. A gyerekek egyébként is nagyon sérülékenyek. Ha valamit nem jól csinálnak, vagy nem úgy végeznek el egy feladatot, ahogy azt mi elvárjuk tőle, sohase gúnyolódjunk rajta, sohase nevessük ki. Amennyiben tisztelettel fordulunk felé és segítjük őt, hogy helyesen végezzen el egy - egy feladatot, akkor ő sem fog kigúnyolni másokat, hanem azt tartja szem előtt, hogyan tudna másoknak segítő kezet nyújtani.

2. Hallgassuk meg

A gyerekek rengeteg kérdéssel bombáznak bennünket nap, mint nap. Szánjunk időt a gyermekünkre és, ha kérdez, válaszoljunk türelmesen. Néha nem tűnik túl égetőnek, túlságosan sürgősnek a gyermek kérdése, de neki igenis fontos lehet, hogy a benne megfogalmazódott kérdésekre azonnal válaszokat kapjon. A gyerekek könnyen összezavarodnak egy-egy mese láttán, de sok olyan dolgot sem értenek a körülöttük lévő világból, amely nekünk, szülők számára természetes. A legapróbb gondjára is fordítsunk kellő figyelmet, hiszen a mi válaszaink teszik bennük helyre a dolgokat, a mi feleletünk nyugtatja meg annyira, hogy tovább tudjon lépni a fejlődés útján. Ne akasszuk meg ebben! Ha mi megtiszteljük a gyermeket a korrekt válaszadással, ő is így fog majd reagálni, ha hozzá fordulnak segítségért.

3. Az autonómia tiszteletben tartása

A gyermek akkor fogja mások magánszféráját tisztelni, ha mi is hagyunk neki némi teret. Nem kell mindig a gyermek közelében sündörögni. Bízni kell abban, hogy egy hatéves már egyedül is képes megfürödni, hogy egy tízéves egyedül is meg tudja oldani a házi feladatát és a kamasznak is kell adni némi szabadságot, hiszen a saját tapasztalatszerzés is fontos. Egy gyermeknek szüksége van a kudarcokra ahhoz, hogy fejlődjön, hiszen nem csak a pozitívumok, hanem a hibák is hozzátesznek valamennyit a személyiségéhez.

4. Tiszteljük az érzelmeit

A gyerekek hangulata folyamatosan változik. Elsősorban a kamaszoknál figyelhető ez meg. Az egyik pillanatban boldogan ölelgetnek, a másik pillanatban dühösen csapják be maguk után a szobájuk ajtaját. Szülő legyen a talpán, aki ki tud igazodni egy kamaszon. Viszont, soha ne felejtsük el, hogy ezek az érzelmi kitörések a bennük dúló hormonális változásoknak köszönhető. A kamaszok keresik önmagukat. Már nem gyerekek, de nem is felnőttek. Szeretnék megtalálni a számukra helyes utat és a helyüket a világban. A szülőnek tiszteletben kell tartani ezt a korszakot, hiszen, ha a kamasz gyermekünk azt látja, hogy nem hibáztatjuk azért, amiről nem tehet, ő is empatikusan fog hozzánk közeledni, amikor mi leszünk rossz passzban.