Miért tanítsuk meg a gyermekünknek, hogy a megbocsátás fontos?
Egy pozitív emberi cselekedet
A gyerekek gyakran összevesznek, majd kibékülnek, azaz képesek a megbocsátásra. Ez nem feltétlenül mondható el egyes felnőtt emberekről. Pedig a gyermeknek tudnia kell, hogy ő maga sem tökéletes, ő is lehet rossz passzban, követhet el hibákat, ami elősegítheti, hogy ebben az állapotban megbántson másokat. A gyermeknek el kell magyaráznunk, hogy a megbocsátás egy olyan emberi cselekedet, amellyel boldoggá tehetünk másokat és az örök haragnak semmi értelme, hiszen ez negatív érzelmeket generál, és akár még betegségeket is okozhat.
Amennyiben a testvérek között alakul ki viszály
A testvérek gyakran összekapnak, megharagszanak egymásra. Ilyenkor is a szülőnek kell rendet tenni és első lépésként megbeszélni, hogy pontosan mi is a harag tárgya. A szülőnek pártatlannak kell lennie, hiszen ha mindig csak az egyik gyermeknek ad igazat, a másik gyermek jogosan érezheti magát kirekesztettnek és érezheti úgy, hogy őt nem szeretik a szülei, ami pedig táptalaja a testvérek közötti haragnak. A szülőnek arra kell törekedni, hogy a testvérek soha ne legyenek egymással haragban, sőt azt kell a gyerekeknek elmagyarázni, hogy az életben egy valakire mindig számíthatnak a szülőkön kívül, és ez a valaki nem más, mint a testvér, így a testvérek közötti haragnak nincs helye, annál inkább a megbocsátásnak.
Magyarázzunk és adjunk időt a gyermeknek
Minden gyermeknek – életkortól függetlenül – el lehet, és el is kell magyarázni, hogy a harag mennyire káros, hiszen nem csak bennünket betegíthet meg, de a harag mindent megmérgez maga körül. Ha a gyermek már nagyobb, és már érti is, hogy miért van szükség arra, hogy megbocsásson annak a személynek, aki esetleg meg is bántotta, adjunk neki némi időt, hogy feldolgozza, megeméssze a vele történteket és önszántából tegye meg a szükséges lépéseket a másik irányába, hiszen a megbocsátásnak a szívéből kell jönnie és teljesen őszintének kell lennie.
