A gyermek intelligenciáját meghatározza a születési sorrend
Számos pszichológus vizsgálta a születési sorrend egyes aspektusait, hatásait. Alfred Adler úgy vélte, hogy az elsőszülötteket nem érinti túl jól, ha testvérük születik, hiszen a szülei figyelme ezúttal nem csak rá irányulnak, s ettől kicsit neurotikusak is lehetnek. Adler szerint az elsőszülöttek gyakran kötelességtudóak, a legkisebbek ambiciózusak, míg a középső gyerekekre általában az érzelmi stabilitás jellemző.
A születési sorrend és a személyiség
Az, hogy hányadikként jövünk a világra, még a személyiségünket is meghatározhatja. Egyes feltételezések szerint az elsőszülöttek kerülik a veszélyes sportokat, mivel tartanak az esetleges sérülésektől. Más kutatások szerint pedig az elsőszülöttek általában nagyobb önbizalommal is rendelkeznek, mint a kisebb testvérek.
Megint más kutatások azt támasztották alá, hogy azok a gyerekek, akik elsők a testvéri rangsorban, lelkiismeretesek és nagyon jó vezetők, irányítók, ami viszont nagyon jól jön, ha kisebb testvérük születik.
A nagyobb testvérekről az is bebizonyosodott, hogy talán kicsivel, magasabb intelligenciával rendelkeznek, mint a kisebb testvérek és gyakran választanak orvosi, mérnöki pályát és elég gyakran szép karriert is befutnak. A kisebbek közül is sokan jelentkeznek egyetemre, de nem mindig fejezik be, sokszor nem az eszükre, hanem a szívükre hallgatnak. Ez a megállapítás azonban ellentétes azzal, hogy a kisebb gyerekek ambiciózusak.
Egyéb jellemzők
A személyiségjegyek értékelése során megállapították, hogy a később született testvérek általában extrovertáltak, nyitottak az új dolgok iránt, sok minden érdekli őket és a szentimentalizmus is jellemzi őket.
A később született gyerekek gyakran szorongóbbak, mint az idősebb testvéreik, mivel úgy érzik, hogy az idősebb testvér jobban teljesít és neki is meg kell felelnie a szülői elvárásoknak, azaz olyan teljesítményt várnak el tőlük, mint a nővérétől vagy a bátyjától. Ennek következménye viszont a teljesítménykényszer lesz. Kialakulhat testvérféltékenység is. A cikk további részében erről lesz szó és tippeket adunk ennek a problémának a megelőzésére, kiküszöbölésére.
A testvérféltékenységtől nem kell megijedni, hiszen ez bármelyik családban előfordulhat. Nem a szülő nevelésétől függ, hogy megjelenik e vagy sem, de maga a szülő sokat tehet annak érdekében, hogy megelőzze azt, vagy helyesen kezelje a problémát. A testvérféltékenységnek ezernyi oka lehet. A nagyobb testvér gyakran érezheti úgy, hogy kevesebb figyelmet kap szüleitől, mint az újszülött. Ahogy a pici cseperedik és kezdi felfedezni a körülötte lévő világot, egyre érdekesebbnek és csalogatóbbnak érzi a környezetében fellelhető tárgyakat, játékokat. Sok esetben éppen a testvére kezében lévő kincs után áhítozik. Persze a nagyobb gyermeknek is szüksége van rá, nehéz odaadni a tesónak a kedvenc játékát, vagyis itt az osztozkodás okoz a gyermekek között féltékenységet.
Még a testvérek személyisége is eltérő lehet
A gyermekek személyisége még ugyanazon családon belül is eltérő lehet. Vannak gyerekek, akik gond nélkül játszanak tovább, még akkor is, amikor édesanyjuk elhagyja a szobát. Viszont vannak ragaszkodóbb gyermekek is, akiknek egyből sírásra görbül a szájuk, ha látóterükből kikerül a mamájuk. A ragaszkodóbb típusú gyermek többet bújik a szüleihez, hiszen a lelke ettől nyugszik meg, ettől lesz kiegyensúlyozott. Ez viszont a másik gyermekben féltékenységet szülhet és ő is odarohan az édesanyjához, hogy kapjon egy szeletet a szülői szeretetből. Még akkor is így viselkedik, ha más esetben nem igényelte volna abban a pillanatban az anyai ölelést. A szülőknek tehát számtalan eszköze van, amellyel megelőzheti és orvosolni tudja a testvérféltékenységet, habár nem árt tudni, hogy mikor, melyiket érdemes alkalmazni. A gyermek megértése és vigasztalása minden esetben nagyon lényeges.
A szülő feladatai a testvérféltékenység leküzdésére, amikor még csak a mama pocakjában van a testvér
· A gyermeknek, értelmi szintjének megfelelően elmesélni, hogy hamarosan testvére születik. A beszélgetést úgy alakítani, hogy végül a gyermek mondja ki, hogy szeretne kistestvért.
· A szülő minden alkalommal, amikor elmegy bébiholmit vásárolni a még meg sem született jövevénynek, vigye magával a gyermekét is. Kérje meg, hogy segítsen választani a megannyi babaruha közül.
· Ne csak a születendő gyermek kapjon új holmikat, hanem a gyermek is, illetve a gyermek is adjon majd ajándékot az újszülött testvérének.
· A várandós édesanya próbáljon minél több időt gyermekével tölteni a baba érkezéséig.
Az újszülött hazaérkezését követően a szülői teendők a következők a testvérféltékenység elkerülése érdekében
· Az édesanya intézze úgy a babalátogatásokat, hogy valaki, vagy a nagymama, vagy egy unokatestvér, vagy egy barátnő mindig foglalkozzon a nagyobb gyermekkel, hogy ne érezze magát mellőzve, amikor a vendégek a picit csodálják.
· A kismama gondosan ügyeljen arra, hogy nagyobb gyermekének is szenteljen elegendő figyelmet. Sokat játsszon és foglalkozzon vele.
· A korábbi, közös rituálékat se hagyja ki az életükből. Továbbra is ő fürdesse, vigye be a kakaót és olvasson esti mesét neki. Ezzel nem borul fel a megszokott napirendjük. Közben a kispapa foglalkozhat a picivel.
· Az édesanya szervezze meg úgy egy-egy napját, hogy ők hármasban a lehető legtöbb időt töltsék együtt. Beszélgessen sokat a nagyobbik gyermekével a kicsiről, türelmesen magyarázza el neki a szoptatást, a pelenkázást, hogy miért szükséges csendben maradni, amikor a pici alszik és énekeljenek, vagy meséljenek gyakran közösen a kicsinek.
A testvérféltékenység megelőzésére és kezelésére a következő lépéseket teheti meg még az édesanya
· Soha nem tegyen különbséget a két gyermeke között. Ha az egyiket megdicséri, akkor a másikat is. Amikor az egyik gyermeke fejmosást kap, akkor a másik sem maradhat ki a szülői dorgálásból.
· Nem maradhatnak el a kisebb viták utáni beszélgetések sem.
· Mindkét gyermekre ugyanannyi időt szánjon, próbáljon velük minél több minőségi időt eltölteni.