5 szülői szokás, amely károsan hat a gyermeknevelésre

1. Ha mindig a gyermek mellett áll a szülő

Sok szülő azt hiszi, hogy azzal tesz jót a gyermekének, hogy mindig mellette áll és fogja a gyermeke kezét. Azonban a gyermeknek minden életkorban szüksége van arra, hogy önállóan is elvégezzen bizonyos tevékenységeket, hiszen így egy bizalom alakul ki bennük azzal kapcsolatban, hogy képesek elvégezni egyes feladatokat. Amennyiben a szülő elvégzi ezeket a feladatokat a gyermeke helyett, úgy a gyermek azt fogja gondolni, hogy semmit sem képes egyedül megcsinálni.

2. A gyereket is hagyni kell dönteni

Az a szülői nevelés, amely teljesen kizárja, hogy a gyermek is döntsön bizonyos kérdésekben, nagyon károsan hat a gyermek fejlődésére. Amennyiben a szülő hagyja néha dönteni a gyermekét, úgy sokkal kevesebb megpróbáltatás elé kell néznie a jövőben, ugyanis sokkal kevesebb lesz a gyermek és a szülő között a konfliktus, a nézeteltérés. A gyermeknek szüksége van az autonómiára, az önállóságra. A szülő abban lehet a gyermeke segítségére, hogy erősíti a gyermek, döntési és problémamegoldó képességeit.

3. A szülő azt hiszi, hogy a gyermeke ellene van

Amikor a gyermek nem fogad szót, vagy éppen az ellenkezőjét csinálja, amit a szülő elvár tőle, akkor ezt sok szülő sérelmezi, és személyes támadásnak veszi. Pedig a gyerekek sokszor nem azért viselkednek máshogy, hogy bennünket bosszantsanak, hanem a tehetetlenség váltja ki belőlük ezeket a viselkedési formákat. A gyerekek sok esetben nem tudnak mit kezdeni a bennük dúló haraggal, frusztrációval, félelemmel, fáradtsággal és szorongással, ezért sok esetben reagálnak oly módon, ami a szülőknek nem tetszik. A gyerekek gyakran küzdenek olyan érzelmekkel, amelyeket nem értenek. A szülő feladata ilyenkor az, hogy elmagyarázza a gyermeknek ezeket az érzelmeket és segítsen a gyermeknek nem csak megérteni az adott érzelmet, hanem kezelni is azt.

4. A túlféltés is rossz

Azok a szülők, akik túlféltik a gyermeküket, nem gondolnak arra, hogy a gyermeknek is szüksége van negatív tapasztalatokra, kudarcokra, hogy egyes készségei és képességei fejlődjenek. A gyerekek nagyon sokat tanulnak abból is, ha hibáznak, így néha hagynunk kell, hogy megtapasztaljanak bizonyos dolgokat, még akkor is, ha ezek kudarcot, csalódást fognak okozni. A gyermekünk csak akkor lesz boldog felnőtt, ha nem óvjuk még a széltől is.

5. Azonnal, dühösen reagálunk

Nem véletlenül mondják azt, ha dühösek vagyunk, először számoljunk el tízig és csak aztán reagáljunk. Igaz ez a gyermeknevelésre is. Amennyiben nem értünk egyet a gyermekünkkel, sőt még dühösek, haragosak is vagyunk, jól tesszük, ha először lehiggadunk és nem a pillanat hevében válaszolunk a gyermekünknek.